Karácsonyi téma hét 5. nap

Nem tudok még aludni, így megírom, és akkor nem vagyok lemaradva ><
Versek...mesék...
Na nézzünk párat (nem lesz túl sok...vagy de, nem tom ><")

A
z ö l d
f e n y ő n
s o k d í s z c s i l l o g
g y e r t y a l á n g j a c s a k
i m b o l y o g.
C s e n g ő h a n g j a m e s s z e
s z á l l j o n, b o l d o g, b é k é s,
s z é p k a r á c s o n y.
H ó b o r í t s a b e a t á j a t,
é r e z d T e i s e z v a r á z s l a t!
C s e n d ü l j ö n a s o k - s o k é n e k
l e g y e n b o l d o g m o s t
m i n d e n
l é l e k!
S z e r e t e t t e l j e s K a r á c s o n y i
Ü n n e p e k e t K í v á n o k

 

Hajdú Levente 

Hiába jő

Hiába jő egy új
karácsony,
ha telembe zárt
magányban fázom;
hiába szórja étkem
sóval,
ha elröptét szánja
minden sóhaj.

Párnapnyi csend
és égi béke,
s majd újra fegyver
ropog az égre.
Ne díszítse álság
a lelkem,
mert hazug szavára
rég ráleltem.

De jöjjön mind,
mi tiszta szándék,
a fény ragyogjon,
tűnjön az árnyék.
Lelkem mossa
hótiszta szépre,
és szennyét hordja
messzi cserébe.

Öleljen át egy halk
vigasszal,
mi nemcsak ámít -
meg is vigasztal.
Utam jelezze fénylő
csillag,
szelíden intsen,
hogy jöjj, mert hívlak.

És álljak ott egy jászol
mellett,
ködpárán át,
mit barmok leheltek,
nézzem a fényt egy
gyermek arcán,
keresve őt
hűs istálló jászlán.

Szóljak hozzá,
jöttét megértve,
bízzam benne,
úgy lesz, mint ígérte,
hitem valljam,
érte kiállva -
csak ily karácsony
nem jő hiába.

 Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
gyõzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!

Csendes Éj

Csendes éj! Szentséges éj!

Mindenek nyugta mély;

Nincs fenn más, csak a Szent szülepár,

Drága kisdedük álmainál,

Szent Fiú, aludjál, szent Fiú aludjál!

Csendes éj! Szentséges éj!

Angyalok hangja kél;

Halld a mennyei halleluját,

Szerte zengi e drága szavát,

Krisztus megszabadít, Krisztus megszabadít!

Csendes éj! Szentséges éj!

Szív örülj, higgy, remélj!

Isten Szent Fia hinti reád,

Ajka vigasz adó mosolyát,

Krisztus megszületett, Krisztus megszületett!

Kis karácsony, nagy karácsony

Kis karácsony, nagy karácsony,

Kisült-e már a kalácsom?

Ha kisült már ide véle

Hadd egyem meg melegében.

Jaj, de szép a Karácsonyfa

Ragyog rajta a sok gyertya.

Itt egy szép könyv, ott egy labda.

Jaj de szép a karácsonyfa!

 Sajátok:

ő te jó isten de rég írtam ezt alig voltam 10 éves xD

 

Karácsony

Karácsonykor sok a tenni való,

Mert akkor jön a télapó.

Csengő szánon érkezik,

A gyerekek meglepik

csokival sütivel és tejjel,

Cserébe ő, a fa alá ajándékot rendel.

A krampuszok virgácsot adnak,

a jó gyerekek szaloncukrot kapnak.

A gyerekek felnevetnek

ha Rudolf orra csillan egyet.

  

Karácsonyi csöpögős

Csak addig írok ide

Míg tart a hely,

Légy boldog az ünnepbe,

és Mindenben örömet lelj.

Boldogságot lelni nem nehéz

Néz csak körbe körülötted

Öröm és szeretet az egész

S most mindenki boldog amíg lehet.

Lehet hogy ez a vers kissé nyálas lett

De fogadd el így mert neked adom

Este írtam csak Neked

S most boldog karácsonyt én Kívánom!

 

Karácsonyi vers

Karácsony közeledtével,

Neked írtam e verset, szívem szeretetével.

Boldogot, és még annál is jobbat kívánok Neked,

Mert minden szépet, amit az élet ad megérdemled.

E sorok között, lássad meg a boldogságot,

Érezd és fogadd a jó kívánságot.

Mindörökké ragyogjon néked a szent csillag, fent az égen,

S segítse utad a világban, s messzeségben.

Kívánom, hogy amerre jársz, bőröd simítsa lágy hópehely,

S kívánom, hogy minden apróságban örömet lelj.

Azt is mondom, és most csak Neked:

Boldog Karácsonyt és Szép Ünnepeket.

 

Téli este

Hüvös, csípős

Téli estéről bejőve,

Ülök a kandallónál,

Egyedűl a melegbe

Altat a láng melege,

Lassan-lassan elandalít.

Álmom s képzeletem

A karjaidba repit.

Szaporán hull a hó,

Halkan jár kint a szél.

Képzeletben érzem,

Ahogy kezed hozzám ér.

Még hány perc, hány óra,

míg nem leszel velem.

Még hány nap, s hány év,

míg nem fogod igazán kezem.

Fel riadok a képzetből,

Ki nyitom szemem.

Halk harang szól,

Úgy, mint mikor, itt voltál velem.

Kimegyek, nézem a tornyot.

Fel nézek az égre,

S kívánom hogy jövőre,

ezt az eget, már négy szem nézze.